A nevem Suhajda-Kalmár Adrienn. Három fiúgyermek büszke édesanyja vagyok. Mivel óvodában dolgozom ezért a gyerekekkel való kapcsolatom folyamatos. A gyermeknevelés során megpróbálom magam a gyermekem helyzetébe képzelni és abból a szemszögből megvizsgálni az adott szituációt és a reakciómat is ahhoz igazítani, hogy én mit szeretnék vagy nem szeretnék érezni, ha az ő helyében lennék. (Pl: Teret engedek a distressz hisztinek, mert fontos, hogy az akaratát kifejezni és érvényesíteni képes felnőtt váljon belőlük.) A munkám során az empatikusságomnak hasznát tudnám venni, pláne, ha reggelente a szülők egy-két szóval elmesélik, hogy van-e bármi momentum, ami befolyásolhatja a gyermek aznapi viselkedését, pl: összevesztek reggel a tesókkal és amiatt morcosabb a csemete. Ha a játékot úgy határoztam, meg, hogy az az életem, a személyiségem egyik meghatározója, akkor a tanulást is így kell meghatároznom. A tanulás szeretete egy másik fő ismertetőjegyem. Gyakorlatilag 2007 óta folyamatosan tanulok felsőoktatásban, vagy főiskolát végeztem, vagy OKJ vizsgát szereztem. Szeretek új tudásra szert tenni. Elég nagy a tudásszomjam és ami kifejezetten érdekel, annak az elsajátítása egész gördülékenyen megy. Az informális és formális tanulás is jellemzi. Megtanultam azóta rengeteg mondókát, éneket, dalocskát, gyermekneveléssel kapcsolatos kifejezést (pl: distressz- hiszti, EC, dtb.), Gyermekem megkésett beszédfejlődése végett rengeteg fejlesztési formát és területet tanultam. Többek között ez is ösztönzött, hogy először óvodapedagógus majd gyógypedagógus szakra is jelentkeztem. Jelenleg párhuzamosan végzem a két szakot és úgy érzem még korán sincs vége. A pszichológia szakot tűztem még ki célul és az egyéb részképességek fejlesztésére alkalmas képzéseket (TSMT torna, stb.)
