Jógakaland
szep
18
Gyerekjóga a Belvárosi Családi Pikniken! 10:00 - 18

Az érzelmek felismerése


Az önnyugtatás alapja az érzelmek felismerése
 
Szülőként az egyik legnagyobb feladatunk, ami egyben a legnagyobb kihívás is, hogy megtanítsuk gyermekeinknek, hogy fejezhetik ki hatékonyan az érzéseiket. Ehhez először segítenünk kell nekik FELISMERNI AZ ÉRZELMEKET, aztán elfogadni és végül kezelni. Az utóbbi kettőről később lesz szó, ma a felismerés lesz a fókuszban, és ehhez kaptok tőlem segítséget, letölthető játékok formájában a cikk végén. Ahhoz viszont, hogy jól fel tudjátok használni ezeket, olvassátok el az egész posztot:)
 
Az érzelmek tudatosítása

Ha még nem tudatosult és fogalmazódott meg a gyermekben, mit érez, és hogyan cselekszik akkor, amikor feszült, dühös, vagy éppen boldog és vidám, addig nem is tudja irányítani a reakcióit az élet eseményeivel kapcsolatban. Egyszerűen csak meg kell figyelni, hogy az egyes történések milyen érzelmeket váltanak ki belőle, ezeket megnevezni, kimondani, körülírni, beszélni róla! Így tudatosíthatjuk a bennük lezajló érzelmi folyamatokat! Így tud majd a gyermek is magától különbséget tenni a feszült, szorongó és a nyugodt, békés állapota között, és egy idő után, ő tudja majd kivarázsolni magát az egyik állapotból a másikba.

" A kutatások szerint, azok, akik képesek jól megkülönböztetni az érzelmeiket, jobban meg tudnak birkózni a stresszel és dühvel. Egy kísérlet résztvevői közül azok, akik jobban meg tudták nevezni az érzelmeiket, 40%-al kevésbé voltak hajlamosak a verbális és fizikális agresszióra, mint azok, akik nehezen tudták elmondani, hogy  mit éreznek. " ( " Nyújtózz az égig, mint egy hegy " című könyv, Suzy Reading)


A cikk végén megtalálod majd a linket, amiről le tudod tölteni többek között ezt a grafikát!


 

Első lépés: Beszéljünk az érzelmekről!


Beszéljünk az érzéseinkről, hogy a gyerekek is meg tudják majd fogalmazni! Mondjuk el a gyermeknek gyakran, hogy mindenkinek vannak érzései, a legkülönfélébbek, amelyek mind rendben vannak. Mutassuk meg nekik az egyes arckifejezéseket, és játszunk kitalálósat, hogy segítsük azonosítani az érzelmeket. Le is rajzolhatjátok az érzelmeket, színekkel, formákkal, de akár az időjárás állapotaival is össze lehet hasonlítani ( pl: ma nagyon borongós a kedvem, érzem a fejemben, hogy vihar közeledik .)
 
Második lépés: Mutassuk ki az érzelmeinket, ne tagadjuk le azokat!

" A szülőnek rendkívül nagy a felelőssége az EQ ( érzelmi intelligencia ) alakulásában, hiszen ő ad szavakat, és magyarázatokat az érzelmekre. Ehhez azonban nagyon fontos, hogy merjünk érezni! A gyerek tőlünk látja először az örömöt, a szeretetet, a bizalmat, de a dühöt, a kimerültséget, a fájdalmat is. Ha ezt előle leplezik, akkor ő sem tudja majd kimutatni, és talán rossznak is gondolja magát, mert negatív érzelmek dolgoznak benne.

A tudatos szülő nem elfojtja az érzelmeit, hanem miután kinyilvánítja, megmagyarázza azokat. Ha türelmetlenebb módon szól, de utána elmondja a miérteket, a gyerek számára a saját negatív érzelmeit is megtanítja feloldani. Ahhoz tehát, hogy a gyerek maga is megnyíljon, egyrészt szükséges az említett szülői hozzáállás: például anya azért rosszkedvű, mert valaki megbántotta. Másrészt feltétel a biztonságos befogadói közeg.

A "ne sírj" helyett, mondjuk inkább, hogy nyugodtan sírd ki magad. Adjunk teret, helyet, támaszt az érzelmek megmutatására. Lássa a gyerek, hogy otthon ezt lehet, szabad, kell. Mert ebben a családban kíváncsiak egymásra, és akarják tudni, kivel, mi történik belül. "   ( Részlet a gyerekmosoly.hu blog, " Így fejleszthetjük a gyermekünk EQ-t " című cikkből )
 
Harmadik és nagyon fontos lépés: Vizsgáljuk meg, a testünkben mit érzünk!

Amíg az érzelmekről mér egészen kicsi gyerekekről is lehet beszélni, a testérzetek felismerése már haladó folyamat, vagyis kb. 5 éves kortól lehet hatékonyan fejlődni benne. Ha nem csak beszélünk az érzésekről, hanem arra is ösztönözzük a gyerekeket, hogy figyeljenek a testük által küldött jelekre, hamar megtanulják, hogy a testük nem csak azt cselekszi, amire utasítják, hanem fontos jeleket is küld arról, hogyan érzi magát.
Ez azért is fontos dolog, mert sokszor abból vesszük észre, hogy pl. félünk valamitől, rágódunk valamin, hogy fáj a hasunk, vagy a fejünk, és ez gyerekeknél is így van!

Csak a tünetet érezzük, de az okát nem értjük, és nem is gondolunk arra, hogy a kettő összefügg! ( Az is jó példa szerintem, amikor a gyerek amint oviba kerül, elkezd köhögni, vagy beteg lesz, emiatt otthon marad, ahol jobban lesz. És ez a folyamat ördögi kör marad, egészen addig, amíg meg nem azzal, hogy ő már óvodás, és ez bizonyos fejlődési folyamatokkal jár, amiben az önállósodás és elszakadás is szerepet játszik. ) Itt most nem a szokásos ovis vírusokról van szó, hiszen az minden oviban van, mégis máshogy hat egy-egy gyerekre, a lelki állapotától is függ, hogyan reagál rá! 

Ha viszont tudatosítjuk, hogy az érzéseink, gondolataink hatással vannak a testünkben zajló folyamatokra és egészségünkre, tulajdonképpen, teljes szimbiózisban működnek, akkor csak úgy, mint az érzeleminket, ezt is képesek leszünk irányítani!

A tudatosítás egyébként nagyon egyszerű folyamat, ha látjuk hogy valami lelkileg nincs rendben a gyerekkel, kérdezzük meg mit érez és hol a testében! Nagyon jó hasonlatokat lehet kitalálni, pl: olyan nehéz a hasam, mintha egy elefánt ülne benne, vagy úgy érzem mintha tűhegyek szurkálnák a fejemet, vagy úgy érzem, össze kell görnyednem, mert akkor érzem biztonságban magam. Ezt úgy is meg lehet tenni, hogy lefekszetek, mondjuk este az ágyba, becsukjátok a szemeiteket és egész egyszerűen a lassú, folyamatos ki-be légzéssel, elkezditek testrészenként átpásztázni az egész testet. Ha egy kicsit lecsillapítod az elmédet ( a légzéssel ), nagyon hamar megérzed majd, hol érzel feszültséget, és ha igazán figyelsz és elmélyedsz, megérzed azt is, hogy ennek mi a lelki oka! Próbáld ki magadon, felnőttként először, csak légy magaddal türelmes:)
 
ÖSSZEFOGLALÓ FONTOS FELISMERÉSEK

- az érzéseink azt árulják el nekünk, hogyan éljük meg a dolgokat, nem feltétlenül azt, hogy valójában milyenek azok
- NEM VAGYUNK AZONOSAK AZ ÉRZELMEINKKEL, csak érezzük azokat, nekünk vannak érzelmeink 
- egyszerre több érzelem is tud kavarogni bennünk, de ezek illékonyak, ne tapadjunk le egyiknél sem hosszasan, pláne ne a negatív érzelmeknél
- egyik érzés sem helytelen, mindegyik normális, ne nyomjuk el egyiket sem merjük átélni a teljes skálát, a tudatos felismerés segít eldönteni, mihez kezdjünk velük
- az érzelmeinket nem feltétlenül mi választjuk, azt viszont igen, hogyan fejezzük ki azokat

Letölthető, érzelemfelismerős játékok

Ezeket a játékokat csak töltsétek le és nyomtassátok ki. Az első oldalon 10 különböző érzelmet találtok, amikről kezdjetek el beszélgetni, és egyesével azonosítsatok be azokat. A legjobb, ha a saját arcotokon is megmutatjátok az érezelem jellemzőit, tükör előtt:) Az oldal alján pedig van egy olyan kis skála is, amin be tudjátok mérni, azonosítani, hogy az adott érzelmet mennyire erősen szokta érezni, csak mutassa meg az ujjával!

A második oldalon az egyes érezelmehkez már társítottam kérdéseket, hogy " Mikor érezte és hol érezte a testében? ", ezekre egyesével válaszoljatok és írjátok le, beszéljétek át jó alaposan, mondd el neki Te is a saját példáidat! Nem baj, ha nem megy elsőre mindet kitölteni! Végül a harmadik-negyedik lapon, hogy még jobban rögzítsük az érzelmeket, a jógakalandos mesékből ismert kisfiú és Röpcsi bagoly arca látható, csak hiányzik a szeme és a szája. Ezeket egészítsétek ki együtt, gyurma segítségével, vagyis Ti magatok tegyétek rá a szájat és szemeket, annak az érezelemnek megfelelően, amit választotok, vagy ahogy éppen érzitek magatokat!

A játékokat erről a linkről tudjátok letölteni február 25-ig! 

Szuper gyakorlást kívánok Nektek:)


Copyright © JÓGAKALAND 2017 - Minden jog fenntartva.
Minden tartalom akár csak részbeni felhasználása, kizárólag csak a JÓGAKALAND előzetes jóváhagyásával lehetséges.


X